Napjainkban a húsvét egyet jelent jelenthet: a hosszú hétvégével, a csoki nyuszival, a szépen megterített asztallal, az olcsó pacsuli kölnikkel és a tavaszi dekorációval. Bár ezek elválaszthatatlanul hozzá tartoznak a húsvéti ünnepek kellékeihez, mégis a bevásárlóközpontok kígyózó sorain és a lázas készülődésen túl, érdemes emlékeztetni magunkat, hogy valójában mi a Húsvét valódi mondanivalója!
Ha kissé eltávolodunk a húsvét mai megnyilvánulásától és jelentésétől, akkor számos, pszichológiai vonatkozású mondanivalót fedezhetünk fel. Ennek kapcsán összegyűjtöttem 6 olyan tanulságot, amit húsvét ünnepe adhat.
Forrás: Shutterstock
1) Böjt, mint az Önkontroll és Önfegyelem próbája
A keresztény kultúrkörben a húsvét előtti 40 napos időszakot, Nagyböjtnek nevezzük. Ez alatt az idő alatt a vallást gyakorlók nem fogyasztottak állati eredetű élelmiszert valamint a túltelítődést, jóllakást is korlátozták. Mondanunk sem kell, hogy ez mekkora önfegyelemre tanít, főleg a mai körülmények között, mikoris a gyors ösztönkielégülések korát éljük. Érdekesség, hogy ez a böjtölés valamennyi vallásban fellelhető, amiről ma már bebizonyosodott, hogy rövid távon számos fiziológiai előnnyel jár: az éhezés hatásásra a rosszabbul működő sejteink könnyebben elpusztulnak, javíthatja az anyagcsere működését, az inzulin választ de még a bélflórára is pozitív hatással lehet. Pszichológiai értelemben pedig a böjt képviseli mindazt a lemondást, a kompromisszumot amit készek vagyunk meghozni hosszútávú céljainkért. Az önfegyelemre és a túlzott ragaszkodás elkerülésére hívja fel figyelmünket.
2) Jézus Érzelemszabályozása
Jézus az egyik legbefolyásosabb tanító a világ történelem folyamán. Emberi nagysága szinte minden tettében megmutatkozott, azonban az írásos emlékek alapján, utolsó napjaiban is hű maradt értékeihez. Azzal, hogy ekkora áldozatot vállalt, hogy kész volt az emberiség bűneiért vérével, fájdalmával és szenvedésével fizetni, neve halhatatlanná vált. Jézus nem menekült el nehéz és fájó érzelmei elől, képes volt ezekkel együtt maradni, önmagán átengedni és imával, hittel enyhíteni. Ezt ma érzelmi szabályozásnak is nevezhetjük, melynek fontos eleme: az érzelmek tudatosítása és elfogadása.
3) A megbocsátás, mint isteni gesztus
Jézus kereszthalálának értelme az emberiség vétkeinek kiengesztelése és felszabadítása volt. Saját életét ajánlotta fel az emberiség oltárán, ami által elnyerte az Isteni megbocsátást és az örök üdvösséget. Többek között ezt a gesztust ünnepli a keresztény egyház. Érdemes megvizsgálni, hogy mi hogyan állunk a megbocsátással, miképpen tudjuk ezt gyakorolni, hiszen a vallási erényen túl, jótékony pszichológiai hatásokkal is együttjár. Ma már számos kutatási eredmény áll rendelkezésünkre, amelyek egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a megbocsátás képessége képes csökkenteni a depressziót, a szorongást és véd a pszichiátriai betegségekkel szemben is mint például a poszttraumás stressz szindróma. A mentális jólléten túl, segíti a testi folyamatokat is, hozzájárulhat a megfelelő szív-és érrendszeri működéshez. Azon személyek akik ki vannak téve a hosszútávú haragnak és ellenségeskedésnek, az akár könnyen keringési zavarokhoz is vezethetnek valalmint imunrendszerük is gyengébb működést mutat.
4) Feltámadás mint az új élet lehetősége
Jézus feltámadása erős szimbolikát mutat: Bármikor újra kezdhetjük. Azonban a feltámadás, az újra kezdés egyik legfontosabb pillére: a Remény. Ennek a képességnek a birtokában őrizhetjük meg kitartásunkat, hitünket, álmainkat. A nehéz időkben ez az enyhülést hozó oázis, ami még tartja bennünk a lelket. Ennek a reménynek a teljesülését váltja meg Jézus is, elnyeri mindazt, amiért áldozatot hozott. Érdemes megvizsgálni a saját kapcsolatunkat is a reménykedéssel, a hittel. Ahogyan azt most már megszokhattuk, ez a képesség is egy sor pszichológiai tényezővel jár együtt: azon személyek, akik képesek a saját reményüket mozgósítani, könnyebben megküzdenek a nehézségekkel, ellenálóbbá válnak a stresszel, képesek megőrizni pozitív gondolkodásuk, meglátják az élet értelmességét és magasabb önbecsüléssel rendelkeznek.
5) Az élet körforgása: születés és halál
Jézus nagypénteken, nagy kínok közepette távozik az élők sorából. Haláláról a hívek hamvazószerdán hamuval a homlokukon emlékeznek meg, mely során tudatosul az élet végessége, a halál momentuma. Bár napjainkban komoly tabunak számít az elmúlás, azonban attól, hogy kollektíve próbáljuk elkerülni ennek a tudatát, attól még nem múlik el ez a jelenség. Érdemes átgondolni, hogy hogyan állunk az elmúlással, elengedéssel és a halál gondolatával, milyen érzéseket hoz fel bennünk mindez és miképp próbáljuk enyhíteni. A vallási vonatkozáson túl a húsvéti ünnepek időzítése egybe cseng a természeti körforgással is, hiszen a tél végét és a tavasz kezdetét is ünnepeljük, azaz az élet és a halál elválaszthatatlan egységét.
6) Kulturális örökségünk
Ahogyan minden vallásnak és kulturának, úgy ennek az ünnepnek is megvannak a jellegzetes hagyományai. A tojás festés, a húsvéti asztal, a locsolkodás, a szeretteinkkel való közös időtöltés mind a valahová való tartozásunkat erősíti. Bár régi közhely, miszerint az ember társas lény, kutatások garmadája bizonyítja, hogy valóban az! Mentális egészségünk egyik elemi része az emberi közösségekben való részvétel, a szociális érintkezés, amely csökkenti a magány, az egyedüllét okozta mentális problémákat. Ezek a kitüntetett ünnepek továbbá a várakozás örömével, a minőségi idővel és kulturális örökségünkkel együtt rántanak ki a rutinszerű mindennapok sokaságából, megteremtve az ünneplés, a különbözőség aktusát.
Ha pedig úgy érzed, hogy szeretnéd jobban megérteni önmagad, az érzéseidet, tarts velem a továbbiakban is!
Áldott Ünnepeket Kívánok!